1066 I. Vilmos, Normandia hercege, az szak-Franciaorszgban megtelepedett vikingek, a normannok leszrmazottja megszllja a Brit-szigeteket, ahol francia tpus feudlis llamot pt ki.
1078 Megpl a White Tower, a ksbbi Tower kezdemnye.
1154 A Plantagenetek, a francia Anjou-dinasztia sarjai lpnek trnra.
1176 Megpl kbl a London Bridge.
1191 A City megvlasztja els polgrmestert.
1220 jjptik a Szent Pl-szkesegyhzat.
1240 sszel az els orszggyls.
1290 A zsidkat kizik a vrosbl, a tilalmat csak a 17. szzadban oldjk fel.
1381 Wat Tyler felkel parasztjai feldljk Londont. 60 ezren lzadnak fel az adterhek ellen.
1444 jjptik a Guildhallt.
1485 A Tudor-kor kezdete. Az angol renesznsz a walesi szrmazs Tudor-hz idejn, I. Erzsbet uralkodsa (1558-1603) alatt teljesedik ki.
1514 plni kezd a Hampton Court-i palota.
1517 A vres majlis zendli sok klhoni keresked zlett s hajlkt fosztjk ki.
1532 VIII. Henrik megpti Whitehallt, Eurpa legnagyobb kirlyi palotjt, ahol azonban 1698-ban tzvsz t ki.
1534 VII. Henrik kinevezi magt az anglikn egyhz fejnek, s feloszlatja a kolostorokat.
1536 Megpl a St. James's palace.
1550 Megpl a Somerset House.
1588 William Shakespeare (1568-1616) megkezdi drmari plyjt Londonban.
1605 Guy Fawkes mernyletksrlete a Parlament felrobbantsra.
1620 A zarndok atyk vitorlt bontanak az jvilg fel.
1642-1649 Polgrhbor a kirlyprti Gavallrok s a kztrsasgot tmogat Kerekfejek kztt, amelybl az utbbiak kerlnek ki gyztesen. I. Krolynak fejt veszik.
1660 A kirlysg restaurcija II. Kroly alatt.
1660-1669 Samuel Pepys (1633-1703) megrja Napljt, a korszak hiteles krnikjt.
1664-1666 A pestis elragadja az 500000 lakos egytdt.
1666 A nagy londoni tzvsz felperzseli a vros pleteinek a 80%-t
1675 Sir Christopher Wren (1632-1723) megkezdi a Szent Pl szkesegyhz felptst.
1694 Ltrejn a Bank of England.
1699 A kirlyi udvar a St. James's Palace-be kltzik, s ott is marad 138 vig.
1714 A Hannover-hzbl szrmaz I. Gyrgyt lltjk az orszg lre. Az elkvetkez kt vtized ptszett a Gyrgy-stlus jellemzi.
1724 Megpl a St Martin-in-the-Fields.
1732 II. Gyrgy a Downing Street 10-be kltzteti miniszterelnkt, Sir Robert Walpole-t.
1744 Megalakul a Sotheby's aukcishz.
1764 Samuel Johnson irodalmi klubot alapt. lltja ssze az els angol nyelv rtelmez sztrat.
1783 Az utols nyilvnos kivgzs Tyburnben.
1811-1820 A rgenskorszak mvszett a rgenssg stlus jellemzi a rgensherceg, a ksbbi IV. Gyrgy fennhatsga alatt.
1820 Befejezik a Regent's Canal ptst.
1824 Ltrejn a National Gallery.
1829 Robert Peel miniszterelnk megalaktja a rendrsget.
1834 Megpl a jelenlegi Parlament, miutn a Westminster-palota tzvsz martalka lett.
|