Híres emberek Nagy-Britanniában |
|
| | |
|
|
|
| Michael Faraday Királyi társaság tagja - FRS (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja, aki magát természetfilozófusnak tartotta és jelentősen hozzájárult az elektromágnesessség és elektrokémia területeinek fejlődéséhez. Szintén ő volt az, aki a korábbi változatát feltalálta annak a szerkezetnek, mely később Bunsen-égő néven várt ismertté és világszerte szinte az összes tudományos laboratóriumban fellelhető, mint könnyen hozzáférhető hőforrás.
Michael Faraday-t a történelem egyik legnagyszerűbb tudósának tartják. Néhány tudománytörténész úgy emlegeti őt, mint a természettudománytörténet legnagyobb kísérletezőjét. Ez nagyban köszönhető az ő elektromosság területén kifejtett erőfeszítéseinek, mely lehetővé tette, hogy az elektromosság életképessé válhatott technológiai használatra. A kapacitás SI egysége, farad, róla kapta a nevét, mint a Faraday állandó, ami egy mol elektron töltését jelenti (kb. 96485 coulomb). Faraday induktivitás törvénye úgy szól, hogy amikor egy mágneses mező időben változik, elektromos mezőt gerjeszt.
Faraday Fullerian Professor of Chemistry címet viselte a Royal Institution of Great Britain-ben.
A London melleti Newington Butts-ban született (a mai Elephant and Castle környékén), a kovácsmester kisebbik fiaként. Apja mesterségét gyenge fizikuma miatt nem folytathatta. Tizenhárom éves korában beállt rokonukhoz, George Riebau könyvkötőmesterhez inasnak. Itt a munka mellett sokat tanulhatott a kötésre váró könyvekből, mert az Angol Királyi Tudományos Társaság volt a műhely fő megrendelője.
A legenda szerint a Társaság akkori elnöke Sir Humphry Davy, azért figyelt rá fel, mert az ifjú Faraday egy elkészült könyvben felejtette jegyzeteit.
1805ben egy könyvkötőnél kezd el inaskodni. Itt rendszeresen olvassa a bekötött könyveket, ezzel feltámad érdeklődése a fizika és kémia iránt.
Michael Faraday Newington Butts-ban született, mely a mai Elephant and Castle-hoz közel fekszik Dél-Londonban. Szegény családban született, az édesapja, James Faraday, kovács volt és Faraday-nek saját magát kellett oktatnia. 14 éves korában inasnak szerződött a könyvkötő és eladó George Riebau-hoz és a nála töltött 7 inasi esztendő alatt alkalma nyílt sok könyv elolvasására. Egyre nagyobb érdeklődést tanusított a tudományok, mégpedig az elektromosság iránt.
20 éves korában a kiemelkedő angol (Cornish-i) kémikus és filozófus Sir Humphry Davy, előadásait hallgatta, aki a Királyi Társaság elnöke volt, valamint John Tatum előadásait, aki a Város Filozófiai Társaság alapítója volt. Miután Faraday elküldött Davy-nek néhányat az előadásain készített jegyzeteiből Davy azt mondta, hogy nem feledkezik meg Faraday-ről, de azt javasolta, maradjon jelenlegi könyvkötő állásánál. Miután Davy látása nitrogen trichloride-os balesete miatt megsérült titkáraként alkalmazta Faraday-t. Amikor a Királyi Társaság tagját, John Payne-t kirúgták, Davy felajánlott Faraday-nek egy laboratóriumi asszisztensi állást. Faraday gondolkodás nélkül otthagyta könyvkötői állását munkaadója, Henry de la Roche indulatossága miatt.
Egy osztályokon alapuló társadalomban Faraday nem tartozott nemesek közé. Amikor Davy hosszú körútra indult a kontinensen 1813-15 között, az inasa nem tartott vele. Faraday, mint Davy tudományos asszisztense részt vett Davy partiján, és megkérték, hogy lássa el az inasi teendőket, amíg nem találnak valakit Párizsban. Davy-nek nem sikerült helyettest találnia, és Faraday rá volt kényszerítve, hogy az utazás alatt olyan jól lássa el az inasi szerepet, ahogyan azt aszisztensként tette. Davy felesége, Jane Apreece, nem kezelte Faraday-t egyenrangú félként (kint kellet utaznia a fedélzeten, a szolgákkal ennie stb.) és általában igen nyomorulttá tette, melynek következtében Faraday azt fontolgatta, hogy egyedül tér vissza Angliába és felhagy a tudománnyal. Habár, ez nem sokkal azelőtt volt, hogy Faraday felülmúlta Davy-t.
Ugyancsak ő volt az első, aki az elektromosságot mágnesessé alakította és aztán a mágnesességet visszaalakította elektromossággá - azaz mágnes segítségével elektromos áramot indukált - ennek következtében feltalálta a dinamót, a mai áramgenerátor ősét.
| | |
|
|
Nagy-Britannia és London nevezetességei |
|
| | |
|
2025. Július
| H | K | S | C | P | S | V | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 |
|
|
| | | |
London parkjai és kertjei |
|
| | |
Shakespeare (angol drámaíró) |
|
| | |
|
"Ha az ember megunja Londont, az életet unta meg" (Samuel Johnson)
"London fontos csomópont mindazoknak, akik a tenger vagy a szárazföld felől érkeznek" (Bede: Angol egyház története)
"London találós kérdés. Párizs megfejtés." (Gilbert Keith Chesterton)
"Örököltük lonodn büszkeségét." (Noel Coward)
"London bárhonnan nagynak látszik." (Henry James: Portraits of Places)
"London az egyetlen olyan hely, ahol tökéletesen nő föl a gyermek, és válik emberré." (William Hazlitt)
"A városi élet táplálja és tökéletesíti az ember műveltségét. Shakespeare, mielőtt Londonba érkezett, csak fércműveket írt, és egyetlen sort sem írt, miután elhagyta Londont" (Oscar Wilde)
"Nem kellemes hely, nem nyájas, nem vidám, nem könnyű, nem mentes a panaszáradattól. Egyszerűen csak fenséges." (Henry James)
"Főrend és a lelenc egyetértett abban , hogy Anglia a világ úra , a tengerek királynője , a világ műhelye , Napóleon legyőzője , a pénz hazája , London a világ fővárosa , az angol pedig különb minden más nációnál!"
"Ez ősi trón, e felséges sziget... Ezüst tengerbe foglalt drágakő... e föld, e boldog birtok, Anglia."
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
