Híres emberek Nagy-Britanniában |
|
| | |
|
|
|
| Alexander Fleming, a penicillin felfedezője 1881-ben született a skóciai Lochfieldben. Miután orvosi diplomát szerzett a londoni St. Mary Kórház orvosi egyetemén, immunológiai kutatásokba kezdett. Később az I. világháborúban katonaorvosként sebfertőzéseket tanulmányozott, és észrevette, hogy sok fertőtlenítőszer jobban rombolja a sejteket, mint a mikrobákat. Rájött, hogy az lenne a megoldás, ha olyan anyagot találna, amely elpusztítja a baktériumokat, de az emberi sejtekre ártalmatlan. A háború után Fleming visszatért a St. Mary Kórházba. 1922-ben, kutatásai során felfedezett egy anyagot, amelyet lizozimnak nevezett el. A lizozim, amelyet az emberi test termel, s amely a nyál és a könny alkotórésze is, nem ártalmas az emberi sejtekre. Bizonyos mikrobákat elpusztít ugyan, de sajnos nem éppen azokat, amelyek a legártalmasabbak az emberre. Ezért, bár maga a felfedezés érdekes, nem volt nagy jelentőségű. Fleming 1928-ban tette nagy felfedezését. A laboratóriumában található egyik Staphylococcus baktériumkultúrát levegő érte, és megpenészedett.
Fleming észrevette, hogy a tenyészetnek az a része, amely közvetlenül körülvette a penészt, feloldódott. Ebből helyesen arra következtetett, hogy a penész olyan anyagot termelt, amely mérgező volt a Staphylococcus baktériumra.Hamarosan azt is sikerült kimutatnia, hogy ugyanez az anyag sok más káros baktériumfajta növekedését is meggátolta. Az anyag, melyet penicillinnek nevezett el a penész (penicillium notatum) után, amely termelte, nem volt mérgező emberre és állatra sem. Fleming 1929-ben publikálta eredményeit, de először nem nagyon figyeltek fel rájuk. Rámutatott, hogy a penicillin fontos lehetne az orvosi gyakorlatban. Neki magának azonban nem sikerült kidolgoznia az eljárást a penicillin kiválasztására, és a csodálatos szert ezért még több mint tíz évig nem használták. Végül a harmincas évek vége felé két kutatóorvos, Howard Walter Florey és Ernst Boris Chain rábukkantak Fleming cikkére. Megismételték a kísérletet, amely igazolta eredményeit. Aztán penicillint választottak ki, és kísérleti állatokon próbálták ki az anyagot. 1941-ben beteg embereken is alkalmazták a penicillint. A vizsgálatok világosan kimutatták, hogy az új szer meghökkentően hatásos. A brit és az amerikai kormány biztatására gyógyszerészeti vállalatok is bekapcsolódtak a kutatásba, és hamarosan kifejlesztették az eljárást, amellyel nagy mennyiségben tudtak penicillint előállítani. A penicillint először csak háborús sebesülésekkor alkalmazták, de 1944-re a brit és az amerikai polgári lakosság kezelésére is megfelelő mennyiséggel rendelkeztek. 1945-ben, amikor a háború véget ért, a penicillin használata az egész világon elterjedt. A penicillin felfedezése nagyban elősegítette más antibiotikumok kutatását is, ami sok egyéb "csodaszer" felfedezését eredményezte. A leggyakrabban használt antibiotikum azonban a penicillin maradt. Folyamatos népszerűségének az oka, hogy a penicillin nagyon sokféle mikroorganizmus ellen hatásos. A szer eredményesen használható a szifilisz, gonorrhoea, skarlát és diftéria kezelésére, valamint bizonyosfajta ízületi gyulladások, hörghurut, agyhártyagyulladás, vérmérgezés, kelések, csontfertőzések, tüdőgyulladás, fekély és még sok más betegség esetében is. A penicillin másik nagy előnye, hogy használata elég biztonságos. 50000 adag penicillin már hatásos bizonyos fertőzések ellen: de napi 100 millió egységnyit is fecskendeztek már be betegnek káros mellékhatások nélkül. Noha az emberek egy kis százaléka allergiás a penicillinre, a legtöbb ember esetében a szer hatásos és egyben biztonságos is. Fleming boldog házasságban élt, és egy gyermeke volt. 1945-ben Floreyval és Chainnel közösen Nobel-díjat kapott felfedezéséért. 1955-ben halt meg.
| | |
|
|
Nagy-Britannia és London nevezetességei |
|
| | |
|
2025. Február
| H | K | S | C | P | S | V | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 01 | 02 |
|
|
| | | |
London parkjai és kertjei |
|
| | |
Shakespeare (angol drámaíró) |
|
| | |
|
"Ha az ember megunja Londont, az életet unta meg" (Samuel Johnson)
"London fontos csomópont mindazoknak, akik a tenger vagy a szárazföld felől érkeznek" (Bede: Angol egyház története)
"London találós kérdés. Párizs megfejtés." (Gilbert Keith Chesterton)
"Örököltük lonodn büszkeségét." (Noel Coward)
"London bárhonnan nagynak látszik." (Henry James: Portraits of Places)
"London az egyetlen olyan hely, ahol tökéletesen nő föl a gyermek, és válik emberré." (William Hazlitt)
"A városi élet táplálja és tökéletesíti az ember műveltségét. Shakespeare, mielőtt Londonba érkezett, csak fércműveket írt, és egyetlen sort sem írt, miután elhagyta Londont" (Oscar Wilde)
"Nem kellemes hely, nem nyájas, nem vidám, nem könnyű, nem mentes a panaszáradattól. Egyszerűen csak fenséges." (Henry James)
"Főrend és a lelenc egyetértett abban , hogy Anglia a világ úra , a tengerek királynője , a világ műhelye , Napóleon legyőzője , a pénz hazája , London a világ fővárosa , az angol pedig különb minden más nációnál!"
"Ez ősi trón, e felséges sziget... Ezüst tengerbe foglalt drágakő... e föld, e boldog birtok, Anglia."
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
