London az Egyes�lt Kir�lys�g �s azon bel�l Anglia f�v�rosa, vil�gv�ros, a kor�bbi Brit Birodalom f�v�rosak�nt a vil�g egyik politikai, p�nz�gyi �s kultur�lis k�zpontja. Nagy-London n�pess�ge 7 172 091  , de az agglomer�ci�val egy�tt enn�l t�bb milli�val magasabb. N�pess�g�ben rengeteg k�l�nb�z� nemzet, kult�ra �s vall�s k�pviselteti mag�t, �gy Eur�pa �s a vil�g egyik legkozmopolit�bb v�rosa. London rengeteg int�zm�nynek, szervezetnek �s c�gnek ad otthont, t�bb vil�gh�r� m�zeum, sz�nh�z, koncertterem, rep�l�t�r, vas�t�llom�s, palota �s hivatal tal�lhat� itt.2005. j�lius 6-�n Londont v�lasztott�k a 2012-es ny�ri olimpiai j�t�kok sz�nhely�nek, �gy ezlesz az els� v�ros, ahol harmadszor is megrendezik a neves sportesem�nyt.Ma Londonnak rendszerint a Nagy-London n�ven is ismert eg�sz v�rost h�vjuk, ami a belv�rosb�l (City) �s harminck�t londoni Borough-b�l �ll. T�rt�nelmi szempontb�l a n�v a Cityre vonatkozik, amib�l a mai v�ros kin�tt. 1889 �s 1965 k�z�tt a kor�bbi London megy�re is hivatkozott, ami a mai Bels�-London ter�let�vel egyezik meg.London k�zpontj�nak (Charing Cross) koordin�t�i: �. sz. 51�30′ ny. h. 0�8′. Az �kori r�maiak Londinium v�ros k�zpontj�t a London K�vel jel�lt�k.Nagy-London ter�lete 1579 km². London kik�t�v�ros a Temze partj�n. A foly� nagy hat�ssal volt a v�ros fejl�d�s�re. Londont a Temze �szaki partj�n alap�tott�k �s t�bb sz�z �ven �t egyetlen h�d, a London Bridge vezetett �t a foly�n. Emiatt a v�ros k�zpontja sok�ig az �szaki parton volt. Amikor a 18. sz�zadban t�bb hidat is �p�tettek, a v�ros nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a k�rnyez� s�k �s enyh�n dombos vid�keken. Emiatt London nagyj�b�l k�r alak� lett. A Temze r�gebben sokkal sz�lesebb �s sek�lyebb foly� volt, mint ma. A partj�t be�p�tett�k, �s t�bb mell�kfoly�ja ma a f�ld alatt folyik. Mivel a v�ros k�zel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az ap�ly-dag�ly v�ltakoz�sa �rad�ssal fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lass�, de folyamatos emelked�se. Ezt g�takkal pr�b�lj�k szab�lyozni.London �ghajlata m�rs�kelt�vi, meleg, de ritk�n forr� ny�rral, h�v�s, de ritk�n hideg t�llel �s �lland�, de nem sok csapad�kkal. A ny�ri h�m�rs�klet ritk�n magasabb, mint 33�C, b�r az ut�bbi �vekben n�mi emelked�s volt megfigyelhet�. A valaha m�rt legmagasabb h�m�rs�klet 37,9 �C volt a Heathrow Rep�l�t�ren 2003-ban. A nagy h�es�s szinte ismeretlen. Az �tlagos csapad�k �vente kb. 600 mm, ami alacsonyabb, mint R�m�� vagy Sydney�. Londonra saj�tos mikrokl�ma jellemz�: a s�r�n be�p�tett ter�let rakt�rozza a h�t, �gy a v�rosban gyakran 5 �C-kal is melegebb van, mint a k�rnyez� ter�leteken.Ma Nagy-London a belv�rosb�l �s 32 ker�letb�l (borough; k�zt�k Westminster v�rosa) �ll. A legjelent�sebb k�zpont Westminster, itt tal�lhat� a West End, London legfontosabb kultur�lis, sz�rakoztat�ipari �s bev�s�rl�negyede, itt tal�lhat� a p�nz�gyi int�zm�nyek kiv�tel�vel a legt�bb, a v�rosban tal�lhat� c�g sz�khelye �s az Egyes�lt Kir�lys�g korm�nyzati �p�letei. A londoni City a vil�g bankjainak k�zpontja �s Eur�pa f� �zleti k�zpontja. Itt tal�lhat� Eur�pa 500 legnagyobb c�ge k�z�l t�bb, mint 100-nak a sz�khelye. A londoni t�zsde nagyobb forgalmat bonyol�t, mint New York-� �s Toki�� egy�tt. A City h�tk�znapokon rendk�v�l forgalmas, de h�tv�geken meglehet�sen csendes, mert lak�negyedek nemigen tal�lhat�ak itt.London nagysz�m� l�togat�t �s turist�t vonz. A turistal�tv�nyoss�gok nagyr�szt a v�ros k�z�ps� r�sz�n vannak (Central London), a Cityben, a West Enden, Westminsterben (Westminster-ap�ts�g, Buckingham-palota, Kensington �s Chelsea ker�let (Tudom�nyos M�zeum, Victoria �s Albert M�zeum) �s a Hyde Park. Fontos turistal�tv�nyoss�gnak sz�m�tanak m�g a Szent P�l Katedr�lis, a Nemzeti Gal�ria, a Globe Sz�nh�z, a Tate Gal�ria, a London Bridge, a Tower h�d �s a Tower, a British Museum Bloomsburyben �s sok m�s m�zeum �s l�tv�nyoss�g.Az egyre n�vekv� iparosod�ssal London lakoss�ga a 19. sz�zad v�g�n �s a 20. sz�zad elej�n rohaml�ptekkel b�v�lt �s 1925-ig a vil�g legn�pesebb v�rosa volt. Ekkor el�zte meg lakoss�gsz�mban New York.2005 k�zep�n Nagy-London lakoss�ga egyes becsl�sek szerint 7 517 700 f� volt.  A v�rosi ter�let egyre ink�bb n�vekszik, az agglomer�ci�val egy�tt lakoss�ga defin�ci�t�l f�gg�en 12-14 milli� f� k�z� tehet�.  Az Eurostat egyik jelent�se szerint London az EU legn�psesebb v�rosa �s agglomer�ci�ja. A r�gi� ter�lete 1579 n�gyzetkilom�ter, n�ps�r�s�ge pedig 4761 f� km²-enk�nt, t�bb mint tizszer annyi, mint m�s angol r�gi�kban.